Augusztus 20. – Ungarische Staatsgründung

Sziasztok!

A mai napom nem igazán telt jól. Tegnap Feri déltől 8-ig dolgozott volna, ám 8 után elkezdtek özönleni az emberek, ezért 11-ig ott kellett maradnia… Én viszont fél 6-kor keltem ma. Rossz volt, hogy egyedül voltam egész délután, már honvágyam is kezd lenni. Aludni se tudtam jól. A reggeliztetésnél is rengeteg ember volt.

Dél és egy óra között pedig volt egy roham, amikor Markus, Johanna, Erdem (rendes pincérsrác, ma dolgoztam vele először), és én együtt szolgáltuk ki a vendégeket. Én persze nem tudtam, melyik étel hová való, kivittem egyszer egy ragut rossz helyre, az egyik család folyton akadékoskodott és kért valamit, aztán még pluszba egy ásványvizes üveget is eltörtem. :( Markus pedig ma nagyon lenézően viselkedett velem, kicsit tartok tőle. 6:30-tól 15:00-ig dolgoztam volna, de fél 3-kor Markus szólt, hogy ha végeztem és rendbe tettem a családi szekciót, akkor hazamehetek. De azért még Johannával is ellenőriztette a munkámat… Ő viszont megdicsért, hogy jól dolgozom. Du bist super! :) Azt is mondta, hogy jó kis csapat vagyunk mi együtt, és reméli, hogy ott maradok. :)

Azért nehéz ez a munka, mert óriási a terület, ahol dolgozunk. 250 férőhelyes… És ez mind szekciókra van bontva. Szóval rengeteget kell sétálni. Kaptam ma hideget-meleget, és nagyon elfáradtam a nap végére. Ebédre marharagut kaptam, az egész finom volt most. Délután már nem tudtam mit kezdeni magammal, nagyon egyedül éreztem magam, rossz, hogy nem lehet kimozdulni sehova. Úgyhogy átmentem a másik oldalra és ettem egy mekis fagyit, ez volt a nap fénypontja.

Augusztus 21.

Tegnap este nem volt net, ezért nem tudtam feltölteni a bejegyzést. A mai nap nem volt rossz, elvileg 130 reggelit adtunk ki, szóval elég sokat, de jól eloszlott, nem volt gond. Markus folyton kötekedik, ma mindenkivel összeveszett, és csapkodott… Már nagyon önállóan mozgok a reggelis részen, a kávégép tisztítását is egyedül csináltam már. Johanna továbbra is dicsér, szerintem nagyon sok gondot leveszek a válláról, és az előttem (1 hétig…) ittlévő lány elvileg nagyon lusta volt. Mónika, az egyik konyhai kisegítő azt mondta, szinte luxus, hogy én itt vagyok erre a posztra, ilyen még nagyon nem volt, mert az előttem lévő lány is tulajdonképpen pincérnek volt felvéve. Szóval eddig a pincéreknek kellett megoldaniuk minden feladatot a reggeliztetéssel kapcsolatban, ami nem lehetett egyszerű. Biztos, hogy benne van a dologban az, hogy Ferit úgy várták a másik konyhára, mint valami messiást, nagyon kellett az ember, ő pedig mondta, hogy nélkülem nem jön… :)

A munkaidőm előtt 1 órával kb. megálltam a pult mögött, vártam valami feladatra, mert a rám bízottakkal már rég készen voltam. Akkor Markus elkezdett beszélni Johannával, mintha én hülye lennék, pedig értettem körülbelül hogy mit mond… Hogy én miért nem dolgozok, készen van-e a büfé holnapra, minden ki van-e takarítva… Johanna mondta, hogy igen, mondta, hogy nagyon jól dolgozom. Erre Markus elküldött kettőnket, hogy nézzünk meg mindent mégegyszer… Johanna persze jelentette neki, hogy minden tiszta és kész és szuper, és nagyon jól dolgoztam. Úgyhogy elengedtek végül haza… Ez a bánásmód nem esik valami jól, de másoktól is hallom vissza, hogy Johanna megvan velem elégedve, és nagyon örül, hogy itt vagyok. „Du bist eine traum!” :) Holnap reggel viszont egyedül kezdek Markus-szal, hát nagyon nem örülök neki…

Boldogan munka után :)

Augusztus 19. – Szabadnap

Sziasztok!

Tegnap mikor Feri hazaért, egész jó hírekkel szolgált. A munkatársai viszonylag rendesek és nemrossz a munka sem. Az étlap elég kicsi, hogy ha beesik egy nagyobb csoport, akkor is tartható legyen. Egy ládányi húst kellett kiklopfolnia a wiener schnitzelekhez. :) Ferinek nem valami nagy kihívás ez a hely és tanulni sem fog sokat, de legalább a német tudását tökéletesítheti. Van egy konyhai kisegítő, Mónika aki nagyon rendes és jófej. Ma délre kellett mennie dolgozni, úgyhogy délelőtt volt időnk átmenni a déli hotelba. Cecíliát kellett keresnünk, ő a hausdame, ő intézi a személyzeti lakás dolgait is. Nem tudom miért de azt hittem, hogy osztrák lesz, de magyar ő is. :) 4 szobalány és 6 takarító munkáját felügyeli, illetve 50 szobát vezényel nap mint nap. Adott nekünk paplant, párnát, lepedőt és huzatokat. Ezután visszamentünk az északi részre ebédelni. A konyhafőnök főzött nekünk, Peter, aki nemsokára itthagyja a hotelt és Max lesz az új konyhafőnök. Rántott halat és uborkás krumpli salátát kaptunk ebédre, Ferinek is mondták hogy nyugodtan egyen velem, még el sem kezdett dolgozni de a félórás ebédszünet az jár. :) Finom volt, és tök jó, hogy itt nem bő olajban sütik sem ezt, sem a bécsi szeletet, hanem rostlapon, kevés olajban, így sokkal egészségesebb. :)

Ebéd után én hazajöttem és megpróbáltam valamennyire rendbeszedni a szobát. Bár így hogy már 2 ágy van bent eléggé szűkös a hely. Ja Marcus-szal a főpincérrel összefutottunk ebédnél és azt mondta, lehet, hogy kedden kapok egy szabadnapot, mert Feri is akkor lesz szabad, és a jövő hét utáni héttől összehangolják majd minden szabadnapunkat! Az tényleg jó lenne, ugyanis kéne vennünk egy osztrák simkártyát hogy nyithassunk bankszámlát, ez pedig elég sürgős. Egyébként a két hotel között eszméletlenül gyorsan terjednek a hírek, Feri este már tudta, hogy engem megdicsértek a másik oldalon és jónak tartják a munkám, tudta az összes magyar dolgozó, hogy nincs ágyunk meg ilyenek. :D Egy csomóan úgy tartják számon, hogy én pincérnek jöttem, ezt mondjuk nem értem, de mindenesetre reinigungskraft-ból mára frühstückskellnerin-né avanzsáltam és ez jól esik. :) Tegnap már elkezdtem tanulni a németet Noi könyvéből, kiírtam szavakat meg mondatokat amik jól jöhetnek a vendégek kiszolgálása során. Tényleg ragad az emberre, mert ahogy elmegyek naponta százszor a büfépult mellett, mindig látom hogy schinken, käse, stb… Hallom ahogy beszélnek körülöttem az emberek, megy a rádió, olvasom a feliratokat… Jó lesz ez! :)

Puszi,

Frau Kata

Augusztus 18. – Az első munkanap!

Sziasztok!

Túl vagyok az első napon, és azt hiszem, ha így megy tovább, megmaradok itt! :D Reggel nagyon be voltam tojva, úgyhogy 6:30 helyett már majdnem 6:00-ra megérkeztem az étterembe. Még sötét volt, mikor elindultam, szóval nem volt vidám végig menni az erdei úton, de legalább volt zseblámpám. Tegnap azt mondták, Johannát kell keresnem. Ő elvileg pincér, de együtt készítettünk elő mindent a vendégek reggelijéhez. Gondolom ezt később egyedül fogom csinálni. Johanna ugyan keveset beszél angolul, én meg szinte semmit németül, de megegyeztünk, hogy majd egymást tanítjuk! :D Néha elfeledkezett magáról és csak németül  beszélt hozzám, megértettem, és utána jutott eszébe hogy hé, ezt nem is angolul mondta! :D A feladatokat el tudta magyarázni és meg is mutatta, nagyon segítőkész volt. Igazából gépeket kell kezelnem és rendben tartanom (kávégépek, narancsfacsaró), és a vendégek után elpakolni. Legyen mindig cukor, tejszín az asztalokon, tiszta terítő stb… A reggeli 6:30-tól 10:00-ig van, akkor eléggé pörögni kell. Jó volt, mert kb 2 óra múltán át tudtam már látni a helyet és megtaláltam a munkát, nem kellett mindig mutatni. Johanna egyébként szólt, hogy nyugodtan üljek le, igyak egy kávét, egyek reggelit és utána dolgozzak tovább. (Amúgy ezt tegnap is mondták, hogy a szabadnapunkon is nyugodtan bejöhetünk akár háromszor is enni.)

A konyhában is kapok néha feladatot, de azért örülök, hogy a service-ben kell lennem a legtöbbet. Reggel valamikor megjelent a nagyfőnökünk, Dominik Schlicher, Johanna bemutatott neki. (Ő hívta fel Ferit először, és vele emaileztünk.) Kedvesen üdvözölt, és azt mondták, viszonylag korrekt. Hát majd kiderül. Végül nem 14:00-ig, hanem 15:00-ig kellett dolgoznom, elvileg mindig 8 órát kell dolgozni, plusz fél óra ebédszünet. Na az ebéd az egy ilyen mindentbele tészta volt, de meg lehetett enni. :D A konyha ezen az oldalon amúgy óriási, olyan király tágas, végre egy konyha, ami úgy néz ki, mint a filmekben! :D Minden posztnak megvan a saját kis „szigete”, húselőkészítés, rostlap, tálalás. (Feri oldalán nagyon sokkal szegényesebb minden, pedig biztos örülne, ha ilyen helyen dolgozhatna :( )Egy magyar a konyhai kisegítő, Tibor, a szakács pedig ottlétemkor Szása volt, akiről jókat mondtak eddig is, és tényleg nagyon jókedélyű meg jófej. Ő tud angolul is, szóval Johanna néha neki szól, ha valamit nem tud elmagyarázni nekem. De alapból jó hangulat van a konyhán. A munkaidőm vége felé már igazából nem volt teendő a reggelis cuccokkal, mindent elpakoltunk, elmostunk, előkészítettünk holnapra, úgyhogy szinte pincéri feladatokat láttam el. Johanna igyekezett mindig megmutatni a blokkot, hogy na most ezt meg ezt az üdítőt viszem ebben a pohárban, stb. Ennek örülök, legalább tanulok valami hasznosat is.

Amikor végeztem bementem Ferihez, elkértem a kulcsot, mert sajnos még abból is csak egy darab van, és odaadtam neki a zseblámpát az esti közlekedéshez. Miközben nem voltam otthon hoztak egy ágyat, a konyhából pedig szereztünk széket, ágynemű és huzatok még mindig nincsenek viszont. Ja azt tegnap nem írtam, hogy a szobánkban legalább van egy kis hűtő, szóval nem kell a többiekével együtt tárolnunk a kajánkat. A szobánk egyébként sajnos az utcára néz, az autók hangját meg kell majd szokni, de csak kicsit forgalmasabb, mint a Gróf út, szóval nem lesz baj. :D Holnap elvileg szabadnapos vagyok, Feri még nem ért haza, jó lenne, ha ő is az lenne, és akkor el tudnánk intézni néhány hivatalos ügyet. Meg egy jó nagy bevásárlást is kéne csinálnunk. Egy héten 5 nap munka 2 nap szabadnap van, de ez nekem például most úgy lesz, hogy dolgozom szombattól csütörtökig egyben 6 napot… Szóval most kicsit húzós lesz. Feri beosztása nem tudom milyen lesz, elvileg műszakokban dolgoznak, szóval lehet, hogy valamikor ő is délelőttös lesz és akkor nem kerüljük el egymást annyira. :)

Remélem mindkettőnknek bejön hosszútávon is ez a hely, mert eddig jónak tűnik. :)

P.S.: Az idő nagyon durván változékony! Én Skóciában láttam csak ilyet! Délelőtt zuhogó eső, aztán ragyogó napsütés, most pedig újra egy vihar. Sürgősen kell egy gumicsizma!!!

Puszi!

Augusztus 17. – Wilkommen!

Sziasztok! Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy a családom, barátaim és ismerőseim egyszerűbben értesülhessenek arról, mi történik velem… ugyanis kiköltöztem Ausztriába dolgozni Ferivel! J Salzburgban az A1-es autópálya mellett kaptunk munkát Ferivel: ő szakácsként, én meg elméletileg reinigungskraft-ként (takarítóként) a Servus Europa hotelben. Reggel 9es indulással egy kisebb dugó után 4kor érkeztünk meg. Már papírok vártak minket és ügyintézés. Kiderült, hogy rám igazából a service-ben lesz szükség: a reggeliztetésben kell majd segítenem, eltakarítani az asztalokról és kitakarítani a gépeket (narancsfacsaró ilyesmi). Legalábbis ezt mondták. :D De lehet, hogy majd a konyhán is segítenem kell. Kaptam 4 darab L-es méretű Servus Europa-s fehér blúzt, azokban meg a hozott fekete nadrágban és cipőben kell majd dolgoznom. Mivel a Servus Europa egy szállodalénc, ezért az autópálya mindkét oldalán van hotel és étterem is. Én a déliben, Feri sajnos az északiban fog dolgozni, aminek a konyhája sokkal kisebb. L

Kiderült, hogy a hotel alkalmazottjainak 80-90 %-a magyar (a többi 15 osztrák dolgozó viszont 15 különféle tájszólásban beszéli a németet :D), úgyhogy egy magyar dolgozótól, Zolitól kaptunk felvilágosítást: egy személyzeti alagúton át lehet közlekedni a két hotel között. A szállás, amit elég olcsón biztosítanak nekünk, az az északi oldalon van, szóval nekem majd sétálnom kell a munkába, nem is keveset… Ők 5 percet ígértek, de ez eléggé távol áll az igazságtól. A szállás gyalog megközelíthető az északi hoteltől egy sáros erdei úton, ami esőzésekkor nagyon gáz lehet. A pláne, hogy egy kupleráj van a közvetlen közelében, szóval amellett is minden nap el kell majd sétálnom. :D A személyzeti alagúton való átkelés sem veszélytelen, mert az igazából autóknak van, abból is csak egy fér el az úton, szóval ha éppen ott sétál az ember, és jön egy autó, akkor jól félre kell húzódni… A déli hoteltől az északiig kocsival Walserbergen keresztül lehet eljutni. A szálláson kb 30 ember lakik, nagyrészt magyarok. Egy közös konyha van, ami nagyon gagyi, két rezsó van csak, szóval szinte használhatatlan. A szobánkban van egy jó nagy szekrény, de csak 1 ágyat, 1 asztalt és 1 széket raktak be, szóval holnap mindenképp orvosolni kell ezt a problémát, ma meg valahogy kibírjuk. L A szoba egyébként jó állapotban van, a fürdő is szép, de eléggé koszosan hagyta itt az előző ember sajnos. Parkolni elvileg holnaptól tudunk garázsban, mert elmegy egy pár.

Ami elég nagy probléma, az az, hogy nincs semmilyen nagyobb szupermarket a közelben… Nekünk azt javasolták, járjunk át Németországba, elvileg negyedórányira innen van egy Globus áruház. Szóval majd mindig nagyon előre kell gondolkodnunk. Amúgy Ferinek azt ígérték, nem kell majd megszakadni, néha beállít egy-egy nagyob b csoport, de egyébként nem túl nagy forgalmú ez a hely. Holnap fél 7-re kell mennem és délután 2-ig fogok dolgozni, Feri meg pont 2-re megy és fél 10-ig lesz majd.

Nagyon izgatott vagyok a holnap miatt, szurkoljatok, hogy valahogy kézzel-lábbal megértessem magam!

Puszi,

Kata <3